Fittség, 2005. Július
Lehet, hogy a nap
kerülése károsabb, mint a mértékletes napozás? Prof. Michael Holick-nak le
kellett mondania az állásáról a Bostoni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikáján,
amikor egy éve azt merészelte állítani, hogy a nap nem káros, hanem számos
veszélyes betegséget gyógyít, még tumorokat is. Ő maga igencsak meglepődött
nézetei fogadta-tásán, hiszen könyvében felhívta a figyelmet arra, hogy óvatosan
kell napozni..
Ma már viszont egyre több szakember ért egyet Holick véleményével. Az Amerikai Rák Társaság visszavonta korábbi ajánlását, miszerint feltétel nélkül kerülni kell a napot. Egyes orvosok szerint 15 percig még délben is nyugodtan lehetünk a napon, mindenféle védekezés (védőruházat, naptej) nélkül. Ez nemrégen még eretnekségnek számított. A naptejgyártó kozmetikai cégek ösztönzésére a bőrgyógyászok az ultraviola sugárzást az egyik legveszélyesebb rákkeltő tényezőnek mondták az azbeszt, a dohányzás és az ionizáló sugárzás mellett. Ez erősen túlzott állításnak tűnik: a nap nem rákkeltő, és a napfény kerülése károsabb, mint a mértékletes napozás, akár még naptej nélkül is. Prof. Edwarda Giovannucci (Harvard Egyetem) kutatásaiból ugyanis kiderül, hogy minden a túlzott napozás okozta bőrrák-esetre kb. 30 olyan rákos megbetegedés esik, amely a napfény hiányával függ össze!
Védelem a rákkal szemben
Már a gyarmati időkben megfigyelték angol orvosok, hogy a bőrhámlásban szenvedő európaiaknál a visszaesés akkor ritkább, ha Indiában vagy Délkelet-Ázsiában tartózkodnak.
A fény erősíti a szervezet ellenállóképességét, javítja a közérzetet, elősegíti a lelki zavarok gyógyítását, ahogy ezt már Hippokratész is bizonygatta. A depresszió gyógyítása eredményesebb, ha a betegek napsütötte, déli helyiségekben tartózkodnak. Kutatások kimutatták, hogy fény hatására növekszik a szervezetben a közérzetre, hangulatra hatást gyakorló hírvivő molekulák - pl. a szerotonin - szintje. Nem véletlen, hogy a viszonylag fényhiányos területeken, mint az északi országok, illetve a fényhiányos időszakokban, mint a téli hónapok, a depresszió is gyakoribb.
A nap hatására képződik a bőrben a D-vitamin aktív alakja, amely erősíti a szervezetet, véd a különböző betegségektől, köztük a rákoktól is. Azok a férfiak, akik legalább 20 órát vannak hetente a napon, fele olyan gyakran betegszenek meg prosztatarákban. Azokat a nőket pedig, akiknek a szervezetében magas a D-vitamin szintje, kevésbé fenyegeti a mell- és a petefészekrák, s egyébként ritkábban szenvednek menstruáció előtti feszültségben is. Holick szerint a napfény a következő betegségek megelőzésében segíthet: magas vérnyomás, stroke, szívinfarktus. Drámaian - mintegy 80 százalékkal - csökkenti a napozás az I. típusú diabétesz kialakulásának veszélyét; s felére csökkenti a vastagbélrák s az abban való elhalálozás rizikóját is.
És akik gyakran napoznak, azokra 30-40 százalékkal kevésbé sújt le a non-Hodgkin limfóma (nyirokrák) - mutatták ki a stockholmi Karolinska Intézet szakembereinek kutatásai, melyek során több mint háromezer limfómás beteg és ugyanennyi egészséges kontrollszemély kérdőívre adott válaszait hasonlították össze.
Sőt: a megfelelően magas D-vitamin-szint még gyógyítja is a rákot! Az Albuquerque Mexikói Egyetem szakértői bizonyították, hogy a napfény javítja a sokszor halálos kimenetelű bőrrákban - melanómában - szenvedők túlélési esélyeit, mivel hatására a daganat kevésbé agresszívvá válik. A szerzők szerint a halálozás csökkenésének oka a napfény hatására a bőrben fokozott mértékben termelődő D-vitamin lehet. (Másik lehetséges magyarázat, hogy a napártalomnak kitett bőrsejtek "öngyilkosságot követnek el", így csökkentve a bőrrák terjedését). Mindazonáltal a szerzők is figyelmeztetnek arra, hogy a túlzásba vitt napozás bőrrákhoz vezet, s ezért kerülendő. Julia Newton Bishop (Brit Rákkutató Intézet) szerint óvatosan kell kezelni a kapott eredményeket, mivel kétségtelen, hogy a melanómát elsősorban a napsugárzás okozza. Szerinte az is lehetséges, hogy azoknál a melanómás betegeknél, akiket napoztattak, a daganat kevésbé agresszív fajtája jelent meg.
Az egészség vitaminja
A D-vitamin alkalmasint gátolja a szabálytalan sejtek elszaporodását, azaz megvéd a ráktól, amellett, hogy segíti annak gyógyítását. A tudósok azt gyanítják, hogy a napsütöttebb régiók, főleg Dél-Európa lakói azért betegszenek meg ritkábban rákban, mert vérükben magasabb a "nap-vitamin" szintje (minél északabbra megyünk, 13 rákfajta annál gyakrabban fordul elő). Többször betegszenek meg rákban az elhízott emberek, akiknél a D-vitamint a zsírszövet tárolja kihasználatlanul, másfelől a cukorbetegek, akiknél a veseműködés zavarai gátolják e vitaminnak emészthető formába való átalakítását.
A nap a szervezetben a legértékesebb D-vitamin képződését segíti elő. Ezen az úton csak annyi keletkezik, amennyi kell. (Legnagyobb mennyiségben délben, mikor a sugárzás a legerősebb). Elég nehéz diétával pótolni. Naponta kellene 8 pohár teljes tejet meginnunk, vagy minden második nap meg kellene enni egy nagy adag lazacot, szardíniát vagy makrélát. Nem túl sikeresek a gyógyszertárakban kapható preparátumok sem. Az is bizonytalan, mekkora az optimális D-vitamin adag. Általában azt szokták ajánlani, hogy az 50. életévig ne lépjünk túl naponta 200 nemzetközi egységet (NE), 70 éves korig ez viszont meg kellene, hogy kétszereződjön. Sok szakember azonban úgy gondolja, hogy a rák elleni védelemhez legalább 1000-1500 NE kell. Nem szabad viszont túllépni a napi 2000 NE-t, mert a megemelkedett D-vitamin szinttől elgyengülünk, és zavar keletkezik a vesék működésében.
Stressz nélküli lesülés
A WHO álláspontja az, Európában egy évtizeden belül bőrrákjárvány várható. Ezt igazolja, hogy világviszonylatban a megbetegedések száma évente csaknem 10%-kal nő, azaz a leggyorsabban az összes daganatfajták között. Ezek közül kb. 132 ezer (kb. 3%) a rendkívül agresszív, rosszindulatú melanóma, melynek előfordulása az Egyesült Államokban 1975 óta megduplázódott, és a skandináv országokban is többszörösére emelkedett. Másik aggasztó jel, hogy egyre fiatalabbak betegszenek meg melanómában.
Leggyakrabban azok kapják meg, akik csak időnként élnek intenzíven a nap örömeivel, főleg szabadságuk alatt. Ilyen személyek számára különösen veszélyesek a mediterrán országokba való nyári utazások, ahol a napi napsugárzás mennyisége akár hússzorosa is lehet, mint a borús északi országokban. A melanóma kockázata jóval kisebb, ha a bőrt fokozatosan készítjük fel a napfürdőzésre. A versenybiciklisták csak a verseny elején használnak 30 faktoros naptejet, még a Tour de Francenál is. Arra nincs bizonyíték, hogy legjobban azok lennének kitéve a ráknak, akik napszúrást kaptak. Melanómában olyanok is megbetegszenek, akik egész életükben kerülték a napozást. A tumor a bőr pigmentsejtjeiből keletkezik, de megjelenhet akár a szem recehártyájában is, vagy az emésztőcsatorna nyálkahártyáján, pl. a szájüregben. Ugyanúgy fellép a legkitakartabb, mint a legfedettebb helyeken, pl. a faron, a talpon (férfiaknál főleg a háton fedezik fel, nőknél a lábon). Leggyakrabban azok betegszenek meg, akiket a természet sok anyajeggyel ajándékozott meg (testszerte 100-200). Az ő esetükben akár az anyajegyek irritálása is okozhatja a melanómát. Figyelmeztető minden aszimmetrikus, szabálytalan szegélyű anyajegy, minden olyan, amelyben egyenetlen a színeloszlás, változó a vastagság, amely nagy (több mint 6 milliméter átmérőjű), illetve, amely viszket. Ezért szabályos időközönként, legalább évente végig kell nézni a bőrt, főleg nyaralás után. Ez eredményesebb módszer a melanómával szemben, mint a nap kerülése. Ha idejében felfedezik, a melanóma szinte 100 százalékban gyógyítható. Nem szabad csak sülni a napon. A nap olyan, mint a vörösbor: az egészség számára mértékletesen a leghasznosabb.
Szómagyarázat:
Melanóma: a melanociták rosszindulatú (malignus) daganata. A melanociták a bőrben található, melanin nevű fekete-barna festékanyagot (pigmentet) termelő sejtek. A melanóma esetében nem az elsődleges daganat a fő veszélyforrás, hanem az agresszíven terjedő - főképp a májban, agyban és tüdőben megjelenő - áttétek. A melanómát leggyakrabban 40-45 évesek körében diagnosztizálják.
Ma már viszont egyre több szakember ért egyet Holick véleményével. Az Amerikai Rák Társaság visszavonta korábbi ajánlását, miszerint feltétel nélkül kerülni kell a napot. Egyes orvosok szerint 15 percig még délben is nyugodtan lehetünk a napon, mindenféle védekezés (védőruházat, naptej) nélkül. Ez nemrégen még eretnekségnek számított. A naptejgyártó kozmetikai cégek ösztönzésére a bőrgyógyászok az ultraviola sugárzást az egyik legveszélyesebb rákkeltő tényezőnek mondták az azbeszt, a dohányzás és az ionizáló sugárzás mellett. Ez erősen túlzott állításnak tűnik: a nap nem rákkeltő, és a napfény kerülése károsabb, mint a mértékletes napozás, akár még naptej nélkül is. Prof. Edwarda Giovannucci (Harvard Egyetem) kutatásaiból ugyanis kiderül, hogy minden a túlzott napozás okozta bőrrák-esetre kb. 30 olyan rákos megbetegedés esik, amely a napfény hiányával függ össze!
Védelem a rákkal szemben
Már a gyarmati időkben megfigyelték angol orvosok, hogy a bőrhámlásban szenvedő európaiaknál a visszaesés akkor ritkább, ha Indiában vagy Délkelet-Ázsiában tartózkodnak.
A fény erősíti a szervezet ellenállóképességét, javítja a közérzetet, elősegíti a lelki zavarok gyógyítását, ahogy ezt már Hippokratész is bizonygatta. A depresszió gyógyítása eredményesebb, ha a betegek napsütötte, déli helyiségekben tartózkodnak. Kutatások kimutatták, hogy fény hatására növekszik a szervezetben a közérzetre, hangulatra hatást gyakorló hírvivő molekulák - pl. a szerotonin - szintje. Nem véletlen, hogy a viszonylag fényhiányos területeken, mint az északi országok, illetve a fényhiányos időszakokban, mint a téli hónapok, a depresszió is gyakoribb.
A nap hatására képződik a bőrben a D-vitamin aktív alakja, amely erősíti a szervezetet, véd a különböző betegségektől, köztük a rákoktól is. Azok a férfiak, akik legalább 20 órát vannak hetente a napon, fele olyan gyakran betegszenek meg prosztatarákban. Azokat a nőket pedig, akiknek a szervezetében magas a D-vitamin szintje, kevésbé fenyegeti a mell- és a petefészekrák, s egyébként ritkábban szenvednek menstruáció előtti feszültségben is. Holick szerint a napfény a következő betegségek megelőzésében segíthet: magas vérnyomás, stroke, szívinfarktus. Drámaian - mintegy 80 százalékkal - csökkenti a napozás az I. típusú diabétesz kialakulásának veszélyét; s felére csökkenti a vastagbélrák s az abban való elhalálozás rizikóját is.
És akik gyakran napoznak, azokra 30-40 százalékkal kevésbé sújt le a non-Hodgkin limfóma (nyirokrák) - mutatták ki a stockholmi Karolinska Intézet szakembereinek kutatásai, melyek során több mint háromezer limfómás beteg és ugyanennyi egészséges kontrollszemély kérdőívre adott válaszait hasonlították össze.
Sőt: a megfelelően magas D-vitamin-szint még gyógyítja is a rákot! Az Albuquerque Mexikói Egyetem szakértői bizonyították, hogy a napfény javítja a sokszor halálos kimenetelű bőrrákban - melanómában - szenvedők túlélési esélyeit, mivel hatására a daganat kevésbé agresszívvá válik. A szerzők szerint a halálozás csökkenésének oka a napfény hatására a bőrben fokozott mértékben termelődő D-vitamin lehet. (Másik lehetséges magyarázat, hogy a napártalomnak kitett bőrsejtek "öngyilkosságot követnek el", így csökkentve a bőrrák terjedését). Mindazonáltal a szerzők is figyelmeztetnek arra, hogy a túlzásba vitt napozás bőrrákhoz vezet, s ezért kerülendő. Julia Newton Bishop (Brit Rákkutató Intézet) szerint óvatosan kell kezelni a kapott eredményeket, mivel kétségtelen, hogy a melanómát elsősorban a napsugárzás okozza. Szerinte az is lehetséges, hogy azoknál a melanómás betegeknél, akiket napoztattak, a daganat kevésbé agresszív fajtája jelent meg.
Az egészség vitaminja
A D-vitamin alkalmasint gátolja a szabálytalan sejtek elszaporodását, azaz megvéd a ráktól, amellett, hogy segíti annak gyógyítását. A tudósok azt gyanítják, hogy a napsütöttebb régiók, főleg Dél-Európa lakói azért betegszenek meg ritkábban rákban, mert vérükben magasabb a "nap-vitamin" szintje (minél északabbra megyünk, 13 rákfajta annál gyakrabban fordul elő). Többször betegszenek meg rákban az elhízott emberek, akiknél a D-vitamint a zsírszövet tárolja kihasználatlanul, másfelől a cukorbetegek, akiknél a veseműködés zavarai gátolják e vitaminnak emészthető formába való átalakítását.
A nap a szervezetben a legértékesebb D-vitamin képződését segíti elő. Ezen az úton csak annyi keletkezik, amennyi kell. (Legnagyobb mennyiségben délben, mikor a sugárzás a legerősebb). Elég nehéz diétával pótolni. Naponta kellene 8 pohár teljes tejet meginnunk, vagy minden második nap meg kellene enni egy nagy adag lazacot, szardíniát vagy makrélát. Nem túl sikeresek a gyógyszertárakban kapható preparátumok sem. Az is bizonytalan, mekkora az optimális D-vitamin adag. Általában azt szokták ajánlani, hogy az 50. életévig ne lépjünk túl naponta 200 nemzetközi egységet (NE), 70 éves korig ez viszont meg kellene, hogy kétszereződjön. Sok szakember azonban úgy gondolja, hogy a rák elleni védelemhez legalább 1000-1500 NE kell. Nem szabad viszont túllépni a napi 2000 NE-t, mert a megemelkedett D-vitamin szinttől elgyengülünk, és zavar keletkezik a vesék működésében.
Stressz nélküli lesülés
A WHO álláspontja az, Európában egy évtizeden belül bőrrákjárvány várható. Ezt igazolja, hogy világviszonylatban a megbetegedések száma évente csaknem 10%-kal nő, azaz a leggyorsabban az összes daganatfajták között. Ezek közül kb. 132 ezer (kb. 3%) a rendkívül agresszív, rosszindulatú melanóma, melynek előfordulása az Egyesült Államokban 1975 óta megduplázódott, és a skandináv országokban is többszörösére emelkedett. Másik aggasztó jel, hogy egyre fiatalabbak betegszenek meg melanómában.
Leggyakrabban azok kapják meg, akik csak időnként élnek intenzíven a nap örömeivel, főleg szabadságuk alatt. Ilyen személyek számára különösen veszélyesek a mediterrán országokba való nyári utazások, ahol a napi napsugárzás mennyisége akár hússzorosa is lehet, mint a borús északi országokban. A melanóma kockázata jóval kisebb, ha a bőrt fokozatosan készítjük fel a napfürdőzésre. A versenybiciklisták csak a verseny elején használnak 30 faktoros naptejet, még a Tour de Francenál is. Arra nincs bizonyíték, hogy legjobban azok lennének kitéve a ráknak, akik napszúrást kaptak. Melanómában olyanok is megbetegszenek, akik egész életükben kerülték a napozást. A tumor a bőr pigmentsejtjeiből keletkezik, de megjelenhet akár a szem recehártyájában is, vagy az emésztőcsatorna nyálkahártyáján, pl. a szájüregben. Ugyanúgy fellép a legkitakartabb, mint a legfedettebb helyeken, pl. a faron, a talpon (férfiaknál főleg a háton fedezik fel, nőknél a lábon). Leggyakrabban azok betegszenek meg, akiket a természet sok anyajeggyel ajándékozott meg (testszerte 100-200). Az ő esetükben akár az anyajegyek irritálása is okozhatja a melanómát. Figyelmeztető minden aszimmetrikus, szabálytalan szegélyű anyajegy, minden olyan, amelyben egyenetlen a színeloszlás, változó a vastagság, amely nagy (több mint 6 milliméter átmérőjű), illetve, amely viszket. Ezért szabályos időközönként, legalább évente végig kell nézni a bőrt, főleg nyaralás után. Ez eredményesebb módszer a melanómával szemben, mint a nap kerülése. Ha idejében felfedezik, a melanóma szinte 100 százalékban gyógyítható. Nem szabad csak sülni a napon. A nap olyan, mint a vörösbor: az egészség számára mértékletesen a leghasznosabb.
Szómagyarázat:
Melanóma: a melanociták rosszindulatú (malignus) daganata. A melanociták a bőrben található, melanin nevű fekete-barna festékanyagot (pigmentet) termelő sejtek. A melanóma esetében nem az elsődleges daganat a fő veszélyforrás, hanem az agresszíven terjedő - főképp a májban, agyban és tüdőben megjelenő - áttétek. A melanómát leggyakrabban 40-45 évesek körében diagnosztizálják.
Rizikófaktorok: nagyon fehér - különösen a nehezen lebarnuló - bőr; sok anyajegy;
továbbá a gyermek- és kamaszkori sorozatos leégések. A daganat 30%-ban meglévő
anyajegyből alakul ki, ezért figyelni kell az anyajegyek bármilyen
elváltozására. Korai fázisban felismert melanómák esetén, melyek még nem
képeztek áttétet, a sebészi eltávolítás legtöbbször teljes gyógyuláshoz
vezet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése